10+1 könyv, amely nagy hatással volt rám

Akik ismernek, azok tudják, hogy az olvasás legalább annyira fontos részét képezi az életemnek, mint az írás. Ebben a bejegyzésben olyan könyveket ajánlok/osztok meg Veletek, amelyek inspiráltak, amelyekből sokat tanultam vagy éppen rádöbbentettek valamire – egyszóval azokat, amelyek nagy hatással voltak rám idáig. Remélem adok némi inspirációt a következő olvasmány kiválasztásához Nektek is, nekem már kialakult egy jó hosszú lista a nyárra azt illetően, hogy milyen könyveket akarok beszerezni, vagy kikölcsönözni. 🙂

• MEMOÁROK •

1. Victor Frankl – Man’s Search For Meaning (Mégis mondj igent az életre! Logoterápia dióhéjban)

Viktor Frankl egy osztrák pszichiáter volt, aki 1942 és 45 között 4 koncentrációs tábort is megjárt. A könyv első része memoár – Frankl borzalmas tapasztalatai, mindennapjai a táborokban, azok leírása és megfigyelései a többi fogoly elmeállapotáról.  Ez az a rész, ami nagyon megrendítő hatással volt rám, ugyanakkor hihetetlenül elgondolkodtatott Frankl hozzáállása a lehető legszörnyűbb körülményekhez, a tragédiákhoz és ahhoz a számunkra szinte elképzelhetetlen szenvedéshez, ami neki évekig a mindennapos realitása volt. Rájött, hogy az egyetlen dolog, amit nem vehetnek el az embertől, az a szabad akarata a hozzáállását illetően – még akkor is, amikor semmilyen külső körülményt nem tud befolyásolni. Megfigyelte, hogy azoknak volt a legnagyobb esélye az “embernek maradáshoz” és a túléléshez, akik képesek voltak értelmet találni a szenvedésben is. A könyv második része a logoterápiát mutatja be, ami az általa kifejlesztett terápiás módszer.  Frankl-nak olyan frappáns és bölcs válaszai voltak a páciensei számára, hogy amikor egy-egy ilyen példát felhozott, mindig le kellett egy kicsit tennem a könyvet és elgondolkodni rajtuk.  Az angol, illetve szlovák cím az, hogy “Az élet értelmének keresése” – ez szerintem jobb előfutára a könyv tartalmának.  Bennem gyakran felmerülnek ilyen egzisztenciális kérdések, hogy Miért vagyunk itt? Mi a dolgunk a világon? Mi az élet értelme? És ez a könyv annyira tökéletesen és egyszerűen megfogalmazza a válaszokat ezekre a kérdésekre, amiért már most örök kedvencem, pedig csak nemrég olvastam.

2. Anne Frank naplója

Szintén egy 2. világháborús memoár. Frank Anna tiniként bújdosott évekig családjával egy házban, itt írta a napló nagy részét. Sajnos ő nem élte túl a koncentrációs tábor(oka)t, de a hagyatéka, azaz a naplója által az emléke örökké él.  Anna is egy hihetetlenül pozitív ember volt, aki még a kedvezőtlen körülmények ellenére is meg tudta találni az élet apró örömeit.

Részletesebb beszámoló a könyvről itt: http://bit.ly/24fk3c2

3. Elizabeth Gilbert – Eat, Pray, Love (Ízek, imák, szerelmek)

Adott egy nő, akinek a felszínen mindene megvan, amire emberlánya vágyhat, ám ő mégis boldogtalan. Ekkor mindent hátra hagyva elindul élete legnagyobb kalandjára, ami először Olaszországba, majd Indiába, végül Indonéziába vezet. Amit szerettem benne, hogy a belső, spirituális utazás legalább annyira jelentős szerepet kapott a leírásokban, mint a külső, földrajzi jellegű.

IMG_7806 - Copy (1)

• SZEMÉLYES FEJLŐDÉS, TUDATOSSÁG •

4. Eckhart Tolle – The Power of Now (A most hatalma)

Ez az a könyv, melynek elolvasása után komolyabban kezdtem érdeklődni a meditálás iránt, illetve foglalkozni azzal. Amolyan spirituális bibliának is nevezhetném, nekem legalábbis az: egyszerűen és érthetően ír le olyan dolgokat, nézőpontokat, amelyek elsőre talán nehezen emészthetőek, különösen annak, aki még csak ismerkedik a spiritualitás koncepcióival.  Amióta elolvastam  – és amióta meditálok is -, sokkal gyakrabban és sokkal jobban képes vagyok észrevenni, ha nagyon a jövőben, vagy éppen a múltban vagyok és nem a jelenben élek.

Ha érdekel, mikről olvashatsz a könyvben, ebben a bejegyzésben írtam még róla: http://bit.ly/1UdpfYH (legalul)

5. + 6. Gretchen Rubin – Better Than Before + The Happiness Project (Jobban, mint valaha + Boldogságterv)

A Jobban, mint valaha a szokások kialakításáról, elsajátításáról és az azok melletti kitartásról szól – ezekhez fejlesztett ki Rubin különböző effektív módszereket. Természetesen nem létezik semmiféle mágikus formula erre, ami mindenkinél használna. Mivel ha a szokások kialakításáról van szó, akkor az alapkövünk, amire építkezhetünk, az a saját természetünk, személyiségünk. Ezért a legfontosabb, hogy jól ismerjük magunkat. Ebben segíthet Gretchen 4 tendenciája (= 4 személyiségtípust határozott meg az alapján, hogy hogyan reagálunk a külső és belső elvárásokra) – a Fenntartók, Kérdésfeltevők, Engedelmeskedők és a Lázadók. Erre a négy típusra épül az egész könyv. Rubin szerint külső és/vagy belső változást leginkább szokásaink által érhetünk el, ugyanis ezek mindennapi életünk láthatatlan mozgatórugói.

A Boldogságterv szintén nagyon inspiráló könyv – Gretchen 1 évét foglalja magában, amit a “boldogság projektjének” szentelt. Ez úgy nézett ki, hogy minden hónapban egy téma vagy tevékenység  került a középpontba, mint például a vitalitás, a munka, a szabadidő, a barátság, a pénz, stb. Mindegyiknél apró változásokat épített be a mindennapokba, amelyekkel többet, jobbat hozhat ki az adott területből, illetve amelyek segítségével boldogabbá tehet másokat és saját magát is. A könyv alcíme is árulkodik pár ilyen próbálkozásról: egy év története, amikor megpróbáltam reggelenként énekelni, rendet tartani a szekrényben, okosan vitatkozni, Arisztotelészt olvasni, és általában véve többet bolondozni. Nagyon szórakoztató és inspiráló volt végigkövetni ezt a folyamatot, remek ötleteket lehet belőle meríteni. És nem utolsósorban rámutat arra, hogy a legapróbb gesztusok, illetve változtatások is milyen nagy hatással lehetnek a mindennapjainkra és a másokkal való kapcsolatainkra.

Amazing inspiration. Thank you @gretchenrubin 📖💛 #thehappinessproject #betterthanbefore #bookstagram

A post shared by Blackbird (@veroniblackbird) on

7. Elizabeth Gilbert – Big Magic (Kreatív élet félelem nélkül)

Volt már itt a spirituális bibliám, a szokásfejlesztő bibliám, ez itt pedig a kreatív bibliám.  Ha egy kis kreatív löketre van szükségem, mert éppen elakadtam az írásban (vagy akármi másban), akkor elég elővennem ezt a könyvet, ami képes eloszlatni minden kétségem és bizonytalanságom az alkotással kapcsolatban.

A könyvről szóló bejegyzésem itt olvashatod: http://bit.ly/2sVWGN3 (az angol alatt található a magyar bejegyzés)

8. Csíkszentmihályi Mihály – Az öröm művészete (Flow a mindennapokban)

Csíkszentmihályi arra a sokunkat foglalkoztató kérdésre kereste a választ, hogy mi a boldogság titka, mitől leszünk elégedettek az életünkkel, vagy egyáltalán mit jelent élni? Nagyon érdekes szögből közelíti meg ezeket a kérdéseket, melyekre olyan – kutatással alátámasztott – válaszokat ad, melyek segíthetnek tudatosabban élni. Szerinte a boldogság egyik kulcsa a flow élményekben rejlik, amikor annyira elmerülünk egy szeretett tevékenységben, hogy képesek vagyunk kizárni minden mást. Ezzel pedig muszáj egyetértenem, ugyanis flow állapotban érzem magam leginkább elememben.

Bejegyzés a könyvről itt: http://bit.ly/2rZ4cC3

• FIKCIÓ •

9. George Orwell – 1984

Ez a könyv annyira sokkoló és annyira hátborzongatóan valóságszerű minden kitalált dolog ellenére, hogy az embert valami furcsa érzés keríti hatalmába elolvasása után, azt gondolván: basszus, ez az Orwell egy próféta. Az a legdurvább az egészben, hogy ez a könyv most is olyan aktuális, mint mikor kiadták – vagy talán aktuálisabb, mint valaha.  Orwell disztópikus társadalom-vízióját mindenkinek ajánlom elolvasni – talán talál benne pár párhuzamot néhány múltbéli rendszerrel is. Ezért is – meg sok más miatt – ez volt a legsokkolóbb, legelgondolkodtatóbb és legnehezebben emészthető könyv, amit valaha olvastam.

10. Harper Lee – To Kill a Mockingbird (Ne bántsátok a feketerigót)

Egy történet az 1930-as évekbeli Egyesült Államok déli részéről, ahol a rasszizmus és a diszkrimináció a mindennapok szerves része volt – és sajnos még a mai napig az.. Ezért olyan időtálló klasszikus ez a regény. Meg azért is, mert sok fontos leckét tanít empátiáról, előítéletekről, illetve az emberi természet összetett rendszeréről.  Egy kislány szemszögéből követhetjük végig egy fekete bőrű férfi fájdalmas történetét, akit ártatlanul ítélnek el egy olyan társadalomban, ahol a bőrszín mérvadóbb, mint a  tények és az igazság.

+1. Stephen King – On Writing (Az írásról)

Ezt a könyvet akár a memoár kategóriába is sorolhattam volna, ugyanis az első része az, a második pedig King írással kapcsolatos tanácsai – és mivel ez a rész volt nagy hatással rám, ezért nem sorolom oda. Ír benne a saját alkotási folyamatáról is és szórakoztató stílusban ossza meg az olvasóval mindazt, amitől szerinte fejlődhetünk az írásban, amitől jó lesz egy írás.. És hát, ha valakitől, akkor tőle érdemes tanulni. 🙂 Én megfogadtam jó pár tanácsát. (Fun fact: ezen kívül nem olvastam egy könyvet sem Kingtől, a horror nem az én műfajom, de nem kizárt, hogy megpróbálkozom majd vele, ugyanis olyan lebilincselően ír, hogy én ittam minden szavát – egyszerű, érthető és nagyon humoros).

IMG_6444

Amikor te vagy a kisördög a válladon

Érezted már azt a belső nyomást valaha, hogy nem akarod, hogy valami “majd” megtörténjen, valahol “majd” tarts, mert te ezt most akarod? Hogy van egy kép előtted arról, hogy hol akarsz lenni a jövőben, hogy mit akarsz elérni, minek az eredményét akarod látni.. De te már most ott akarsz lenni, legszívesebben csak ugornál egyet az időben, mert az, ahol most vagy, nem jó vagy nem kielégítő számodra? Ezáltal nem tudod igazán élvezni a folyamatot és ami a legrosszabb: nem tudsz a jelenben lenni, nem tudod megélni azt.
A jó hír az, hogy: ezzel nem vagy egyedül.
A rossz pedig az, hogy: ez ellen bizony tennünk kell. Mégpedig gyorsan.

Az is lehet, hogy aggódsz a jövő miatt, mert bizonytalan és te úgy érzed, hogy már most mindent tudnod kell, mert olykor egy irányításmániás őrült vagy (üdv a csapatban), aki nem tudja, mit kezdjen a helyzettel, ha valami éppen nem úgy megy, ahogy szeretné vagy ahogy azt tervezte.

Azt hiszem, hatalmas nyomás van rajtunk mindenfelől, hogy bizonyítsunk, hogy tudjuk, mit akarunk; hogy konkrét elképzelésünk legyen mindenről, hogy tudjuk hol és mit akarunk csinálni két, öt vagy épp tíz év múlva. Ettől pedig könnyű besokalni.

De fontos belátni, hogy az, ahogyan érzünk ezzel kapcsolatban, az elsősorban annak az eredménye, ahogyan mi látjuk a helyzetet/magunkat, nem pedig annak a megnyilvánulása, amit mások mondanak nekünk vagy éreztetnek velünk.

Nem biztos, hogy mindenkinél ez a helyzet, de amikor én leástam magam a probléma mélyére (és nem is kellett nagyon mélyre mennem, csak egy kicsit megvizsgálnom és kérdőre vonnom saját magam), azt találtam, hogy én vagyok saját magam legnagyobb szekálója. Hogy én vagyok az az utálatos kisördög a vállamon, aki nem képes abbahagyni az élő közvetítést a Negativitás Olimpiáról. Nem is csodálom, hisz van miről közvetíteni, a versenyszámok egészen sokszínűek: ott van a Miért-Nem, a Nem-Elég-Jó, a Mi-Lesz-Ha, a Már-Tudnod-Kéne és sok más.

pexels-photo-89820

Igen, néha te vagy a kisördög, aki a legtöbb nyomást helyezi rád. Akinek a legtöbb elvárása van veled szemben. Ez pedig nem igazán azt sugallja, hogy békében élünk saját magunkkal.. Gondolj bele, mással is így viselkedsz? Én nem. És ott bizony valami nincs rendben, amikor saját magunkkal rosszabbul bánunk, mint másokkal. Amikor magunkkal sokkal keményebbek és durvábbak vagyunk.

Néha csak le kell lassítanunk. Időt adni magunknak. Tedd meg azt a szívességet magadnak, hogy adsz magadnak elég időt, hogy kitaláld, mit akarsz, hogyan akarod és mikor akarod. Nem hasonlíthatod magad máshoz: hogy másnak mi mennyi időbe telt, hogy ő hol van és te hol, mert mindannyian a saját, személyre szabott óránk szerint haladunk.

Szóval engedd meg magadnak, hogy a saját tempódban haladj.

Bízz az univerzum időzítésében.

Fogadd el, hogy ha valami még nem történik, az okkal van: talán még van mit tanulnod, fejlődnöd ebben a fejezetben ahhoz, hogy kezdhesd a következőt. Talán még valami sokkal fontosabb vár rád az oda vezető folyamat, út során.

Ez nem egy verseny. Szóval ne versenyezz a saját elképzeléseiddel. Sokszor ugyanis többet ártasz ezzel magadnak, mint gondolnád..

De elsősorban: vedd észre, hogy néha te magad vagy az idegesítő kisördög a válladon.

Embrace-the-unknown-and-let-life-surprise-you_The-Red-Fairy-Project

Újratervezés 4 lépésben

Amikor már azt hinnéd, hogy minden sínen van, akkor az élet újabb kihívás elé állít. Azt kérdezi: na és ezzel mit kezdesz? Áldozatnak érzed magad? Elfutamodsz? Csalódsz? Megsértődsz? Nem sok értelme van haragudni az univerzumra. Sőt, kifejezetten káros. Inkább szembe kell néznünk vele és azt kérdezni: mit tudok kezdeni ezzel a helyzettel? Hogyan tudom úgy álakítani, hogy a lehető legjobbat hozzam ki belőle? Vagy legalább némi jót. Az egész a hozzáálláson múlik. Az univerzum a közönség életed színpada előtt. Izgatottan várja a következő lépésed. És csak remélni tudja, hogy elégedetten távozhat az előadásodról.

Vannak helyzetek, amikor a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy azt szeretnénk. Amikor az az érzésünk, hogy minden erő kifejezetten ellenünk dolgozik. Tervezhetünk, ahogy akarunk – valami más, hatalmasabb is tervez, és az bizony nincs mindig szinkronban a mi elképzeléseinkkel és igyekezetünkkel. Mit tehetsz olyankor, amikor úgy érzed, minden a feje tetejére állt és minden ellened van?

1. Ne érezd magad áldozatnak

A helyzet adott. De az, hogy hogyan reagálsz rá, nem. Nem tudjuk azonnal a rózsás oldalát látni a helyzetnek, nem is kell. Érezd, amit érezned kell. Hagyd leülepedni. Mikor már túl vagy a kezdeti csalódott, felháborodott fázison, kezdj el egy kicsit racionálisabban gondolkozni – oké, ez van.. Mit tudok kezdeni ezzel a helyzettel? Mik lehetnek a megoldások? Mit tehetek, hogy javítsak rajta? És legfőképpen: ki akarok lenni ebben a helyzetben? A passzív áldozat, aki tehetetlenül siránkozik és másoktól várja a megoldást; vagy az a talpraesett személy, aki tudja, hogy a problémák azért vannak, hogy megoldják őket, és önsajnálat helyett felveszi a kesztyűt és szembe áll a kihívással, a megoldásokat keresi, és nem hagyja, hogy ez a helyzet eltántorítsa őt a céljaitól, hogy kevesebbnek érezze magát tőle, vagy hogy kilátástalannak bélyegezze a szituációt.

pexels-photo-103127

2. Mikor egy ajtó bezárul, (sok) másik kinyílik

Univerzális klisé, de így van. Nincs olyan, hogy valami ne úgy történne, hogy az közben valami nagyobb célt szolgál – egy célt, egy felismerést, amit csak sokkal később leszünk képesek látni, visszanézve. Ha nem jött be az A terv, aztán a B sem, akkor elő a C tervvel! És így tovább.. Nincs olyan, hogy valamit nem lehetne újragondolni, hogy nem tudunk apró változtatásokat tenni az elképzeléseinken, a módon, ahogyan csinálunk valamit.

3. Ne oszd meg a problémáid azonnal másokkal

Egy gyakori hiba, amit elkövetünk, hogy hajlamosak vagyunk a problémáinkat azonnal mások nyakába akasztani (még ha a számunkra legközelebbi személyekről is van szó), mielőtt még mi magunk megemésztettük volna azt, és mielőtt képesek vagyunk higgadtan közölni a dolgokat. Valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva úgy gondoljuk, hogy más majd tud megoldással szolgálni a problémánkra, vagy valamiféle bölcs tanáccsal, ami felvillantja bennünk a megoldás fényét – de ez nem így van. Kétségkívül jó, ha van kire támaszkodnunk, ha van, aki segít – és érdemes is aggályainkat megosztani egy olyan személlyel, aki megért minket és hajlandó segíteni, DE ezt csak azután tedd, miután te már átgondoltad a lehetőségeidet, a lehetséges megoldásokat.

4. Fogadd el, engedd el

Ez akár lehetne egy mantra is. Beszív – foggadd el, kifúj – engedd el. 😀 De komolyan. Nincs értelme azon búslakodni, amin nem tudunk változtatni. Az egyetlen dolog, amit tehetünk, az az, hogy elfogadjuk a helyzetet és próbálunk rajta javítani. És végül, ahogy az egyik Punnany Massif dal is szól:

“Türelem, mély levegő, van, hogy rosszabb.
Rajtad múlik, hogy ez rövidebb vagy hosszabb.
Ha tele a pohár és lépned kell,
egy dolgot ne felejts el – engedd el.” Jó?

pexels-photo-67475.jpeg