kreativitás

Kreatív kalauz: útmutató a szenvedélyed megtalálásához

“Mi a szenvedélyed?” A legtöbben már biztos hallottátok ezt a kérdést valamikor. Ha van egy mindent meghatározó szenvedélyetek, akkor valószínűleg válaszoltatok is rá és talán egy tartalmas konverzáció kerekedett belőle. Ez szép és jó, de mi van akkor, ha éppen (még) fogalmad sincs róla, hogy mi a szenvedélyed? Hogy mi az az egy dolog, amivel foglalkoznod kell, amire születtél? Ha valaki éppen továbbtanulás előtt vagy mondjuk egy karrierváltás/karrierválasztás előtt áll, az egyik leggyakoribb tanács az, hogy: kövesd a szenvedélyed! Vagy: csináld azt, ami a szenvedélyed! Élj a szenvedélyednek! A legjobb, ha a szenvedélyed egyben a munkád is! Akármennyire is inspirálóan hangzik ez (mindenképp inspirálóbb, mint az, hogy hagyd a szenvedélyed hobbinak, mert abból nem élhetsz meg), ez úgy ahogy van, egy rossz tanács. Abban az egyedüli esetben jó, ha tudjuk az adott személyről, akinek ezt a tanácsot adjuk, hogy van egy konkrét szenvedélye, amit mindennél jobban imád. De ha olyasvalakinek tanácsoljuk ezt, akinek a szenvedélye mivoltáról fogalmunk sincs, akkor nagyon mellé lehet lőni vele – annyira, hogy az, akit ezzel csupán biztatni akarunk, rosszul fogja érezni magát, mert úgy érzi, hogy ha erre még mindig nincs egy konkrét, kiforrott, gyakorlatias válasza, akkor bizony valami nincs rendben vele. Mert elvégre mindenkinek van valami szenvedélye.. vagy nem?

Nos, nem. Én ugyan azon szerencsések táborába tartozom, akiknek van egy olyan szenvedélye, ami olyan fontos a létezéshez, mint a levegő, viszont van egy kis hátulütő, mégpedig az, hogy sok más dolog is nagyon érdekel. Így bár van egy olyan tevékenység (=írás), amit nagyobb szenvedéllyel űzök, mint bármi mást, de sokszor úgy érzem, hogy nincs elég időm arra a sok más dologra, ami iránt szintén nagy szenvedéllyel érzek és amik ugyanúgy prioritások, mégha nem is a fontossági létra csúcsán kaptak helyet. Ez az a probléma, amikor több, vagy túl sok szenvedélyünk van (nemhogy örülne, mondhatjátok sokan, viszont ennek is megvannak a negatívumai).

Szóval 2 eset van:

a) mikor (még) nem tudod, mi a szenvedélyed. Ez az az eset, amikor nem igazán vagy tisztában vele, hogy mi is a szenvedélyed, amikor úgy érzed, nincs egy konkrét dolog, amit képes lennél megbélyegezni a nagybetűs Szenvedéllyel.. Nem csoda, hogy sokan valóságos nyomást éreznek emiatt, és stresszelnek, mert ‘xy évesen már rég rá kellett volna jönnöm, hogy mi az én átkozott szenvedélyem’. Hatalmas a nyomás a társadalom részéről (ez ugyanaz a nyomás, amit a sokan a külsejükkel szemben éreznek, amiért nem jó az önértékelésük, mert belénk táplálták – és a média nap mint nap belénk táplálja – azt a nem reális, kialakított ideált, ahogyan egy „normális“ embernek ki kell néznie; köszi, társadalom!) – rengeteg motivációs oldalon vagy magazinban találhatjuk szembe magunkat azzal, hogy „Kövesd a szenvedélyed“ és „Élj a szenvedélyednek“ – mintha ez egy természetes dolog lenne, mintha ez az, mit mindenkinek tennie kellene ahhoz, hogy egy teljes, értelmes és sikeres életet éljen.

b) mikor több szenvedélyed van. Ezt jól ismerem – sokan azt gondolhatják, hogy nem vagy képes kitartani vagy elkötelezni magad egy dolog mellett, ezért semmiben sem érhetsz el kiemelkedő sikereket. És valóban néha nehéz lehet huzamosabb ideig egy dologra koncentrálni, mert közben alig várod, hogy a többi szenvedélyeddel is foglalkozz. DE! Ez nem gyengeség, hanem erősség – az pedig, hogy mindennel elég időt foglalkozz, csak beosztás kérdése. A lenti videóban, Marie Forleo – aki szintén több szenvedélynek hódol – Leonardo da Vincit hozza fel példának, akinek a kicsit sem átlagos szenvedélyei magába foglalták a festészetet, szobrászatot, építészetet, matematikát, irodalmat, anatómiát, asztronómiát, írást, történelmet, kartográfiát és.. huhh, még nem is írtam le mindent. #teamdaVinci De nem olyan távoli példának ott van Maya Angelou, vagy James Franco, aki amelett, hogy színész, még rendező, képzőművész, író és tanár is.

Most pedig jöjjön egy kis útmutató a szenvedély-vadászathoz (avagy minden, amit idáig tanultam és tapasztaltam):

1. Ha kagylókat akarsz keresni, hová mész?

Az egyik kedvenc youtuberemtől, Amy Young-tól származik ez a kérdés és az azzal járó hasonlat (és tanulság). Arról beszél, hogy amikor a szenvedélyünket vagy inspirációt keresünk, akkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy megtalálhatjuk őket ott, ahol vagyunk – anélkül, hogy egy lépésnyit is mozdulnánk, azaz a komfort zónánkban. Abban a jól ismert, minden bizonnyal kényelmes, szűk dobozban, ahol nincs semmi új, csak az, amit ismerünk. A régi, ismert helyen, az utakon, melyeket már ezerszer bejártunk márpedig nem fogunk semmi újra lelni. A szenvedély nem valami, ami csak úgy felbukkan a semmiből, hogy ‘hé, hallom, hogy kerestél, állok rendelkezésedre’. Visszakanyarodva a hasonlathoz, ez olyan, mintha azt várnánk, hogy akárhol találhatunk kagylókat, hogy nem kell értük sehova mennünk, azok majd csak úgy csodával határos módon felbukkannak. Kagylók viszont csak a tengerparton vannak (vagy egy kínai üzletben, ahol már minden van, de maradjunk az IGAZI kagylóknál) – szóval ha akarsz egyet, akkor bizony el is kell oda menned és keresni. Ha a szenvedélyed keresed vagy inspirációt, akkor érdemes elgondolkoznod azon, hogy mik azok a dolgok, amik iránt már éreztél szenvedélyt? Mik azok a helyzetek, helyek, ahol inspirálva érezted magad? Mit csináltál akkor? Milyen környezetben és kikkel voltál?

2. Fókuszálj a szenvedélyedre új ismeretek elsajátítására és új tapasztalatok szerzésére

Ugyan nem születünk egy előre elrendelt szenvedéllyel, de van valami, ami velünk van a bölcsőtől kezdve – elvetett magok, amikből kifejlődik a személyiségünk és az érdeklődési körünk komplex univerzuma. Az, hogy mi vonz minket – a kreatív dolgok, a problémák megoldása, azok a feladatok, amik logikát igényelnek, a csapatban, másokkal való dolgozás, vagy inkább az, ha egyedül dolgozunk valamin. Ezekből kiindulva szerezz minél több tapasztalatot, és sajátíts el minél több új ismeretet, mert 1) soha nem tudhatod, mikor és hol veszed majd hasznát 2) nagy az esélye, hogy így találsz valamit, amit valódi szenvedéllyel tudsz csinálni.

1. Ha keményen dolgozol valamin, akkor jó leszel benne. 2. Ha jó leszel valamiben, jobban is fogod azt élvezni. 3. Amikor élvezel valamit, nagy az esélye annak, hogy az a szenvedélyed lesz, vagy méginkább a szenvedélyed lesz, mint azelőtt. 4. Amikor jó vagy valamiben, ami a szenvedélyed és még keményebben dolgozol, hogy kitűnj és hogy a legjobb legyél benne, jó dolgok történnek.

-Marc Cuban

2.a) Légy egy kicsit szakértő több dologban

Gretchen Rubin és Elizabeth Craft Happier c. podcastjében (ami az egyik abszolút kedvencem) hangzott el az egyik epizódban az, hogy miért érdemes egy „kicsit“ szakértőnek lenni több dologban – azokban, amik érdekelnek, amik iránt (ha csak egy kicsit is, de) kíváncsiságot táplálunk. „Ha csak egy kicsit is a szakértője vagy valaminek, az olyan ajtókat nyithat ki előtted, melyekkel valódi szakértővé válhatsz.“ Fejleszd magad, sajátíts el új képességeket – a magadba való befektetés a legkifizetődőbb befektetés. Eszközök és tippek, amik ebben segíthetnek:

  • Skillshare – itt rövid videók formájában folynak a leckék, vannak csupán néhány percesek is, vagy akár néhány órásak (amik rövid videókból tevődnek össze szintén). És minden leckéhez kapcsolódik egy projekt, amivel gyakorlatban is kipróbálhatod a tanultakat és nem utolsósorban visszajelzést kaphatsz, ami fontos. Sok ingyenes videóleckét is találtok.
  • FutureLearn – egy online oktatási oldal, ahol ingyen kurzusokat (is) végezhettek külföldi egyetemek jóvoltából.
  • CreativeLive – Chase Jarvis oldala, tele online workshopokkal fényképészetről, designról, businessről, zenéről, stb.
  • Duolingo – ingyenes platform, ahol nyelveket tanulhatsz. Nekem nagyon tetszik a leckék felépítése.
  • Youtube – szinte mindenről találsz tutorialokat, how-to videókat, coachokat. Egy jó példa a youtube „edukáló“ aspektusára a Crash Course csatorna – foglalkoznak fizikával, filozófiával, ekonómiával, történelemmel, politikával, asztronómiával, pszichológiával, irodalommal, anatómiával.. egyszóval nagyon színes a skála. Érdemes egy pillantást vetni rá.

+ könyvek, TED beszédek és podcastek minden mennyiségben (nincs olyan téma, amiben ne találnál)

3. Ne keresd a szenvedélyed, hanem csinálj mindent szenvedéllyel

A szenvedély, a lelkesedés fertőző. Ahelyett, hogy arra pocsékolod az energiád, hogy megtaláld azt a mindennek-értelmet-adó szenvedélyt, mi lenne, ha inkább te magad lennél a szenvedély, és szenvedéllyel csinálnál mindent? Amikor reggel megveted az ágyad – csináld szenvedéllyel, lelkesen. Amikor takarítanod kell – csináld szenvedéllyel és mindjárt más lesz a dolog atmoszférája. Amikor meg kell oldanod egy problémát – csináld szenvedéllyel, nem pedig nemakarással és nyűgösen. Sokkal simábban fog menni az egész, meglátod. De ami talán a legfontosabb, hogy ez nem csak rád lesz meglepő hatással, hanem a környezetedre is – én pl. mindig észreveszem azokat, akik lelkesen és vidáman csinálják a munkájukat (az attitűdjük által kitűnnek a tömegből), például amikor egy kávézóban ilyen a pincér(nő), vagy egy szupermaketban az eladó a kasszánál. Van bennük valami plusz, ami könnyen átragad másokra is.

4. Szenvedély helyett kíváncsiság

Elizabeth Gilbert, a „Flight of the Hummingbird“ c. előadásán (rákkatintva elérhetőa teljes videó) arról beszélt, hogy hogyan változtatta meg egy levél – amit egy nőtől kapott, aki részt vett az egyik előadásán – a nézetét a menj-és-kövesd-a-szenvedélyed jelenségről. Ugyanis ez az, amit ő is prédikált minden előadásán, teljesen a meghatározó levélig, melyben a résztvevő arról számolt be hosszasan, hogy úgy távozott az előadásáról, hogy pocsékul érezte magát, mert neki nincs egy olyan szenvedélye, amiért képes lenne midnent kockára tenni. Sokkal inkább sok dolog van, ami érdekli egy ideig, majd jön valami új, ami jobban érdekli, majd megint valami más. Ez egy igazi eye-opening pillanat volt Gilbert számára és rájött: nem a szenvedély a titka és az alapja a kreatív életnek. Hanem a kíváncsiság. Ahogy mondja, a kíváncsiság nem kéri tőled, hogy tégy kockára mindent, add fel a biztosat, vagy hogy tegyél valami őrültséget rá hivatkozva. Csupán annyit kérdez, hogy van valami, ami legalább egy kicsit érdekel? Akármi, nem számít, hogy milyen látszólag apró és jelentéktelen dolog. Valami, ami leköti a figyelmed. Kövesd a kíváncsiságod, és nézd meg, merre visz. Végül még a szenvedélyedhez is eljuttathat.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s