Negyedrészem

Vannak napok, amikor mintha nem is ugyanazzal a két lábbal állnék a földön, mint egyébként. Amikor mintha nem is ugyanazokkal a kíváncsi szemekkel nézném a világot, mint egyébként – vagy legalábbis sötétített üvegek mögül. Amikor mintha nem lennék egész, csak úgy egy negyedrészem. A többi háromnegyedmagam meg otthagytam reggel az ágyban, vagy talán még valamelyik fesztiválon. Ott, ahol kétszeresen is egész voltam. Ott bulizik még mindig a szenvedély, a határtalan kíváncsiság, a pörgés, s a csillogó szemek. Nélkülem.

Negyedrészemnek nincsennek nagy igényei, csak legyen egy jó könyv a kezében, mellyel kibújhat a külvilág vaskos bőre alól – bele ismeretlen emberekébe, távoli országokéba, a nagy kalandok dzsungelébe.

Negyedrészem máshová vágyik – nem tudja megélni a jelent. A madarak gyönge, dallamos ciripelését, a csendet, a nyugalmat, a toll kecses siklását a papíron, a gyertya mangóillatát, a szülei hangját, azt, hogy milyen csodálatos csak pusztán érzékelni ezeket a dolgokat. Érezni, mélyen belélegezni és csak addig bent tartani, amíg a pillanat el nem illan.

large (2).jpg
(forrás: Weheartit)
Advertisements

4 thoughts on “Negyedrészem

    1. Köszönöm! 🙂 Így van, bár én próbálok minél jobban a jelenben lenni, ez meg afféle emlékeztető, hogy a jelen pillanat intenzív megélése és a máshova vágyódás nem fér meg egymás mellett, kizárják egymást. Ezért abból a helyzetből kell kihoznom a legtöbbet, amelyben vagyok. Nem mindig könnyű a hétköznapiban megtalálni a különlegest, pedig mindig ott van.. 🙂

      Liked by 2 people

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s