in the mirror · Self-growth · Tükörtartó · Under my skin

#tükörtartó: Tavaszi belső nagytakarítás, avagy érzelmi vírusirtás kezdőknek

Amikor valami nem megy úgy, ahogy azt szeretnénk, szinte teljesen automatikusan és tudatlanul hajlamosak vagyunk azt “nehéznek, lehetetlennek, problémának” titulálni. Ha feltesszük ezt, mint hipotézist, hogy xy dolog (randizás, fogyás, edzés, tanulás, munka, kapcsolatok ápolása, spórolás, stb.) nehéz, valószínűleg sok olyan állítással tudnánk előrukkolni, ami támogatja ezt a feltételezést. De ugyanakkor legalább kétszer annyi olyan érvvel is, ami ellene szól. És ezeken érdemesebb elgondolkodni.

De minden tény ellenére, ami a dolog nehézsége mellett szól: vajon segítenek ezek bármit is elérni, amit szeretnél? Megváltoztatni, amit szeretnél?

Mert amikor azt mondod, hogy a randizás/megfelelő partner találása nehéz, arra vágysz a leginkább, hogy találj valakit = hogy ne legyen nehéz. Amikor azt mondod, hogy az edzés nehéz, arra vágysz a leginkább, hogy változtass a testeden/hogy fittebb légy = hogy könnyebb legyen.

Biztos hallottátok már azt (és valószínűleg mondtátok/gondoltátok is), hogy “nem tehetek róla, hogy így gondolom, egyszerűen ilyenek a tapasztalataim”

Na igen.

Tudjátok, ha a tapasztalataim határoznák meg a hitem, akkor:

  • mint a nők jelentős részének, valószínűleg nekem is az lenne a meggyőződésem és azt hangoztatnám, hogy minden pasi egyforma (azaz 80 %-uk seggfej). Mert ugye nem tehetek róla, ilyen a tapasztalatom.. (bullshit, tudom, hogy az ellenkezője is létezik, csak ritkábbak)
  • akkor talán nem hinnék a szerelemben
  • akkor elfogadnám azt,hogy vannak olyan dolgok, amin talán tudok változtatni, de minek, hiszen úgyis mindig ugyanazokat a köröket futom, úgyis mindig történik valami, úgyis jön valami hamartia* (ahogy azt tanultam John Green-től, csakhogy  én nem metaforikus dohányzásra gondolok, hanem: távolság, félreértés, másik pasi/csaj, aki bekavar, egyéb rosszakaró)
  • akkor nem hinném el, hogy lehetek jó író
  • vagy hogy xy feles után talán nem a legjobb ötlet felhívni azt a srácot

De szerencsére ez nincs így (az utolsó példára talán alkalmasabb lenne szerencsére helyett a sajnos, de lényegtelen). 

Tudod, mit gondolok? Hogy ez hülyeség. Nonszensz. Ugyanis az EGYETLEN dolog, ami felett ilyen helyzetekben befolyással bírunk, az az, hogy hogyan ÉRZÜNK azzal kapcsolatban. Ez az, ami mindig a mi irányításunk alatt van (erre is megfelelő a kifejezés, amit egy régebbi bejegyzésben alkalmaztam: érzésilluzionista. Tanuljatok a hibámból, ne legyetek azok).

large (1)

Annyira elhanyagoljuk ezt – rendszeresen “becsekkolni” a belsőnkbe is, de azért Facebookon, Instagrammon ez nem jelent gondot napi szinten. Ott nem jelent gondot elvesztegetni xy órát, hiszen az nem követel semmilyen erőfeszítést – míg ugyanazt az időt tölteni akár napi szinten a saját legbelsőbb, legmélyebb gondolataiddal, érzéseiddel már sokkal inkább, mert ugye az nem is olyan könnyű. Fontos, hogy legyen a gépedben/laptopodban vírusirtó a sok szemét ellen, amin naponta átgörgetünk, hogy azt rendben tartsuk – de az érzéseidnek/gondolataidnak is szüksége van egyre (jobban, mint a gépednek, hidd el). Annyi a különbség, hogy ez egy kicsit bonyolultabb rendszer, ide nem tölthetsz le vagy vehetsz egy tuti kis programot, amit az a kocka srác ajánlott suliban (mert ő már csak tudja), nem, itt ennél sokkal erősebb vírusirtóra van szükséged: SAJÁT MAGADRA. Ugyanis senki más nem fogja helyetted rendben tartani a belső fájljaid, mindazt, amit felhalmoztál a hónapok/évek alatt – néha nem árt lomtalanítani. Túl sok vírusos gondolat és érzés otthona vagyunk, amit végre ki kell tisztítanod, vagy: megszabadulnod tőlük örökre. 

Azok a tartalmak benned, melyeket nem ellenőrizel rendszeresen stresszt, feszültséget, szorongást okoznak, és semmi mást. És tudod, mi a legnagyobb baj ezekkel? (a nyilvánvaló mellett): HOGY NEM SZOLGÁLNAK MINKET. NEM SEGÍTENEK MINKET. NEM VISZNEK ELŐRE. 

large

Semmi sem olyan nehéz, hogy egy apró változással ne fordíthatnál 360 (vagy legalábbis néhány) fokot a módon, ahogy FELFOGOD. AHOGY KEZELED AZT.

Nézd csak meg azokat az embereket (bárcsak többen lennétek a környezetemben!), akik úgy fogják fel a nehézségeket, a kudarcokat, a problémákat, mint.. ha nem is mint egy jó helyzetet, de mint egy nem-olyan-szörnyű-bár-elég-fura-de-azért-érdekes-tapasztalatot. Amiből később talán majd egy vicces sztori lesz: talán gáz és kínos, de mindenképpen vicces. Ezt fogják mondani, ha épp életük legrosszabb randiján vannak túl, ha nem csináltak meg egy vizsgát, ha éppen mindenki előtt beégtek egy szerencsétlen véletlen során vagy az előző este kissé illuminált állapotban készült letagadnivaló képei miatt.

Fel kell ismerned ezeket a dolgokat és megkérdőjelezni őket: valóban ilyen nehéz? Vagy tudok rajta könnyíteni? Gondolkozz, analizálj, aztán menj és DOLGOZZ RAJTA. Nézd a lehetőségek másik oldalát is: hogyan tudom jól érezni magam ebben az ijesztő-kínos-nehéznek-titulált folyamatban? Hogyan tudom ebből is kihozni a legjobbat? 

large (3)

Nézz körül, ez a társadalom úgyis folyamatos panaszkodással és kritizálással van tele (úgy, ahogy az emberek nagy része, akik körülvesznek téged és engem is) – ne rosszabbíts te is az összképen. Állj ki a sorból.

Kérdőjelezd meg magad. Befolyásold azt, amit képes vagy. Változtass ott, ahol tudsz. Régebben arra kértelek titeket, hogy ne legyetek érzésilluzionisták – most ugyanezt kérem, csak kicsit más kontextusban. Használd azt, ami a hatalmadban van – és ami a legynagyobb erőd. 

*hamartia (főnév): tragikus hiba

35284f6338785e21d6813f99e458f94d

Képek forrása: Pinterest, Weheartit

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s